Vízjelek

I-es vízjel | II-es vízjel | III-as vízjel | IV-es vízjel | V-ös vízjel | VI-os vízjel | VII-es vízjel
VIII-as vízjel | IX-es vízjel | X-es vízjel | XI-es vízjel | XII-es vízjel | XIII-as vízjel
A diósgyöri vízjel | Egyébb vízjelek

A vízjeleket, általában, a bélyeg hamisításának megnehezítése, megakadályozása és minél könnyebben való felismerésének céljából használták és használják még ma is. Ezen a rendeltetésen kivül a víjel a vízjel a papír minőségét jelzik vagy a papírgyár védjegyét ábrázolja. Egy külön kategória azon vízjelek este amelyek a papírgyártás folyaman, de nem szándékosan jöttek létre. Ilyenek a szitavarratvízjelek, a javítási vízjelek, a vonaldrótvízjelek és a fonalvízjelek.
A magyar bélyegek monográfiája c. munka szerint a szándékosan létrehozott vízjelek a következőek:
- bélyegívvízjel (a nyomdában a papírossal való esteleges visszaélés felfedezésére szolgál; az ilyen vízjel a papíríven egyszer, esteleg kétszer fordul elő)
- teljes vízjel (bélyeges borítékok, levelezőlapok és postai űrlapok nyomásakor használták)
- bélyegvízjel (a bélyeg ív teljes egészét betölti és a minden bélyegen teljes egészében vagy részletében jelen van)
- számvízjel (a papír minőségét jelzi és csak bélyegvízjel esetében használták, ezen utóbiakban vagy között találhatók)
- gyári vízjel (a papírgyár védjegye; a magyar bélyeggyártás történetében csupán háromszor használták - a nagyszlabosi gyár esetében az 1899-es és 1908-as korona vízjelben, illetve a diósgyőri gyár védjegye esetében).

Fogazások

Keretfogazás | Vonalfogazás | Fésűsfogazás | Egyébb fogazások

A bélyegeket eleinte egyszerűen ollóval választották szét, ám az egyre növekvő postai forgalom számára ez nehézkes és időigényes megoldásnak bizonyult. Az első fogazási kísérlet a tokaji postamester nevéhez fűződik, aki 1852-ben egy eddig ismeretelen szerszámmal „elő-vágta” a bélyegíveket.

A fogazás sűrűsége a két cm-re eső fogak száma adja (pl. 11¾ fogazás eseténben két cm-en 11¾ fog található).

A tehnika ördöge a fogazást sem kerüli el. Ha a fogazótű életlen létrjönnek a vakfogazatok. Ha a fogazótű elhajlik a lyuksorok lyukai nem egyenes vonalban vagy nem egymástól egyforma távolságra esnek. Egyébb rendeleneségekről (tűfogazás, hegyes fogazás, kettős fogazás stb.)
A magyar bélyegket fogazási eljárásait három kategóriába sorolhatók be:
- keretfogazás
- vonalfogazás
- fésűsfogazás.

Enyvezés

A bélyegek enyvezése három féle képpen történhet:
- előenyvezés (a papírt a nyomás előtt enyvezik - csak tekercs papír esetén lehetséges)
- a bélyegív utólagos enyvezése melegített enyvvel
- a bélyegív utólagos enyvezése hideg enyvvel.

Papírok

Nyomási eljárások

Magasnyomás | Mélynyomás | Síknyomás

A bélyegek nyomásakor, általában, az idők folyamán három nyomási eljárást használtak. Ezek a magasnyomás vagy könyvnyomás amikor a nyomandó kép a képsíkból kidomborodik, a mélynyomás amikor a nyomandó kép a képsíkban bemélyedik (ilyen például a réznyomat) és a síknyomás, amikor a festéket a nyomódúc sík felületéről veszi át a papír (ilyen például a kőnyomat vagy az offsetnyomás).

Színezés

A bélyegek színe eleinte gyakorlati célt szolgáltak - a küldeményen minél feltűnőbb legyen illetve egy bélyeg sor külömböző értékeit könnnyen meglehesen külömböztetni, később pedig propagandisztikus és estétikai szempontok is fontos szerpet játszottak.
A magyarországon is forgalomba került Osztrák bélyegek eleinte a sárga, fekete (zöld), piros, barna és kék szín skálában nyomták. Pár évvel később a két utolsó színt felcserélték. Az 1867-es kiadás esetében az öt alapsz1nhez egy hatodik a lila egészítette ki. Az első két magyar bélyeg kiadás - Kő- és Réznyomat - megőrízte ezt az színrendszert. 1874 és 1888 között a barna szín kimaradt és sárgát lilára, a lilát szürkére cserélték fel. 1888 után az UPU egyezmény elfogadása után a nyomtatvány bétmentesítésére (Magyarországon a belföldi levelezőlap alapdíja) zöld színű bélyeget nyomtak, a levelezőlap bérmentesítésére (Magyarországon a belföldi levél alapdíja) piros bélyeget nyomtak, míg a levél bérmentesítésére kék színű bélyegeket nyomtak.
A festékezésnél és a nyomásnál elkövetett hibák számtalan érdekességet szült. Aki többet szeretne tudni ezekről ajánlom A magyar bélyegek monográfiája (I. kötet) c. munkát

***

Forrás : Kállai László
Bukarest – Románia